Üres lapot vettem elő, és hamár kavicsra vések, megadom a módját. Szép a kék kurzor, szebb mint a fekete, apró különbség, de igenis számít.
A finomabb energiák rezdülései. Vannak már olyan téridő pillanataim, mikor sikerül velük szinkronitásba kerülnöm. Persze saját tempóval haladva, ami alapvetően most lassú, olyan mint a vakon gépelés, meg a pukli eltüntetés a hátam közepéről. A szív csakra nem kedveli a rohanást, és nagyon határozott saját tempót diktál, így teremtetett. A fejlődés jó érzés.
Négy lenni egymagam helyett, a legcsodálatosabb és magasabb szint, amit jelen életemben tapasztalni szerencsém vala. Ritkák, de felbecsülhetetlenek azok a pillanatok, mikor teljes mélységében átérezhetem a valóságomat. Az irányt magabiztosan tartja a kapitány, a viharok között csapkodó vitorlák hangjának zenéje pedig nagyon sokmindenre megtanít.
Rengeteg köszönet-gondolat-hullámzást hangolok most a rádioadótornyomra. Kicsit lecsukom szemem, ima-mudra és Ganésha tölti fel az adásidőt. A jólét korszak soksok elgondolkodnivalóval fűszerezve, tálalava. Sokak felzabálták előre is, még a többiekét is. Nekünk még maradt, és azt beosztva, megtanuljuk szépen elfogyasztani, és értékelni, és elgondolkodni a sokmindenen.
Megszólalt egy ébresztő óra, kozmikus hangja van, de még félkész. Ma nem fabrikált rajta az órásmester, inkább ide pötyögte le, ami már olyan régóta szeretne leíródni. Persze ez csak morzsányi töredék. Azonban jól esős fajta. Jóccakát!
Üres lapot vettem elő, és hamár kavicsra vések, megadom a módját. Szép a kék kurzor, szebb mint a fekete, apró különbség, de igenis számít.
A finomabb energiák rezdülései. Vannak már olyan téridő pillanataim, mikor sikerül velük szinkronitásba kerülnöm. Persze saját tempóval haladva, ami alapvetően most lassú, olyan mint a vakon gépelés, meg a pukli eltüntetés a hátam közepéről. A szív csakra nem kedveli a rohanást, és nagyon határozott saját tempót diktál, így teremtetett. A fejlődés jó érzés.
Négy lenni egymagam helyett, a legcsodálatosabb és magasabb szint, amit jelen életemben tapasztalni szerencsém vala. Ritkák, de felbecsülhetetlenek azok a pillanatok, mikor teljes mélységében átérezhetem a valóságomat. Az irányt magabiztosan tartja a kapitány, a viharok között csapkodó vitorlák hangjának zenéje pedig nagyon sokmindenre megtanít.
Rengeteg köszönet-gondolat-hullámzást hangolok most a rádioadótornyomra. Kicsit lecsukom szemem, ima-mudra és Ganésha tölti fel az adásidőt. A jólét korszak soksok elgondolkodnivalóval fűszerezve, tálalava. Sokak felzabálták előre is, még a többiekét is. Nekünk még maradt, és azt beosztva, megtanuljuk szépen elfogyasztani, és értékelni, és elgondolkodni a sokmindenen.
Megszólalt egy ébresztő óra, kozmikus hangja van, de még félkész. Ma nem fabrikált rajta az órásmester, inkább ide pötyögte le, ami már olyan régóta szeretne leíródni. Persze ez csak morzsányi töredék. Azonban jól esős fajta. Jóccakát!
kavics ::
23:53 ::
koránkelés volt ma nagyon, de a jólesős fajtából. Korán is feküdtem, Borka is elég jól aludt, így nincs fáradtság (Ambrus végigszunyázta a teljes estét...yesssz!).
valami ilyesmi bioritmus kéne, mert így belefér még a reggeli jógázás is, ami kioldja a görcsöket, és hajlékonnyá, nyugodttá tesz +feltölt valamifajta izgalmas életenergiával.
kéne még írnom sokfele pl.: freeswimmer és lyukasusanka komment, de most AMbrus ébredezik, szal megyek :)
kavics ::
7:08 ::